@MEDVE1978: Aztán ha nem tud olvasni az mikor derüljön ki? Felsőben? Vagy elég az államvizsgán? Szerintem aki nem tud azt buktatni kell, már elsőben is. Lehet hogy simán túl korán ment suliba - nem érett rá.
Ha ki lehet posztolni hogy a "szerelmemnek" megiszunk egy 800 Ft-os lattet, akkor egy kitűnő bizonyítványt miért ne? Vannak ettől nagyobb dolgok, de egy kitűnő bizonyítványban biztos hogy több munkaóra van mint mondjuk egy hamburger elkészítésében vagy a Velencei tó körbebringázásában - mégis mikor arról posztolnak sose háborog senki. Én semmit se posztolok, de ha posztolnék valamit a gyerekem kitűnő bizonyítványa tuti az első lenne, mert az tényleg egy fontos és értékes dolog. És leszarom az irigyeket, akiknek csak ez vagy az a tárgy lett rossz - mivel a lányom se tehetségből szerezte meg az összes ötösét. Pl úszásból rossz - ezért minden más tesi jegyre otthon készült órákat, hogy 5ös legyen és ezzel ki tudja javítani az úszás 2est amit év végén fog kapni. Én ezt becsülöm benne, és ezért büszke vagyok rá. És sose fogom neki azt mondani hogy ezt titkolja, mert mások gyengébbek nála.
A testnevelésről: az én volt munkahelyemen a tanulók nagy része testnevelésből! állt bukásra. Miért? Mert nem jártak be! 8.-9. órában már nem akartak még futkosni egy pedolfil tanár kénye-kedve szerint, miközben másnapra 7 órából is készülni kell.
Nagyon szép és értelmes döntés ez az emelt szintű testnevelés!
Teljesen mindegy milyen bizonyitvanyt visz haza a szaporulatod ugyis az en gyerekeim rabszolgaja lesz. Ha nagyon hulye akkor keves hasznot termel ha meg nem akkor sokat. Szoval hajra, tanuljatok!
Az iskola teljesen lényegtelen, én az egyetemig nem nagyon tanultam...de olvastam éjjel-nappal...a fiam most volt elsős, döbbenten látom, ha én nem, senki nem fog tudást tenni a fejébe...leszarom a bizit, leszarom a sulit...sok dolgom lesz...gondolkodás, sport, zene...mind nekem kell megadnom...ebben a buta szarfészekben így megy ez...
@drover(fanyul társa): Az énekóra nem csak annyiból áll, hogy énekeknek. Mondjuk ha jó a hangja, de nem tanult meg szolmizálni, azt ugyan úgy kéne értékelni, mint azt, aki énekelni nem tud, de felismeri Mozart operáit. Rajzból is van elmélet, mondjuk itt a három alapszín, keverd ki belőle a vilagoszöldet. Testnevelésből meg elmagyarázhatja a tanár, hogy milyen szögben emeld a könyököd, hogy messzebbre szálljon a labda, aztán ha úgy csinálod és még mindig csak tíz métert tudsz dobni, akkor az legyen jó jegy.
A másik meg, hogy minden, MINDEN készségtárgy. Ha valaki nagyon hülye a matekhoz, akkor az sose fogja megtanulni a deriválást. Ha nem tudsz dátumokat megjegyezni, sok esélyed történelemből nincs. Az irodalom is csak addig szorgalom kérdése, amíg olvasnod kell és magolnod. Amint neked kell valamit írni, rögtön képbe jön a tehetség.
Szóval osztályozzanak nyugodtan mindent, azt az irreális hülyeséget, hogy valaki mindenből ötös, azt meg hagyjuk a fenébe. Ha Juliska matekból jó de testnevelésből csak kettes, akkor Jancsi nem fog irigykedni, mert ő meg rajzból és technikából ötös, viszont matekból hármas.
@MEDVE1978:
"A rajztanárom egy 50 körüli nő volt, imádta a rendes, copfos aranyos kislányokat, akik rendezetten ültek és szépen festettek. "
Valószínűleg ő is ilyen volt, és épp ezért bukott meg, mint művész. A tehetséges művészek nem ilyenek, jó, persze megtanulnak festeni, de utána nem a tökéletes, de szagtalan, steril képeikkel fognak befutni, és nem fognak az álszentek szemében példás életet élni.
@accountant050915:
Én is hasonló utat jártam be, rossz tanuló voltam, majd az első és egyetlen kitűnő bizonyítványom az érettségi volt. Nálunk pedig otthon elvárás volt az 5-ös, ezért fekete bárany voltam (nem csak emiatt), utólag nézve ez jó volt így, már nem az elvárás, hanem hogy nem teljesítettem.
@gabardin:
Annak sincs értelme minden esetben. Mert egyrészt nem minden fejleszthető, pl. rossz hanggal el lehet jutni valameddig, de erősen korlátos, ahogy remegő kézzel is a rajz, másrészt nem minden gyakorolható tanításon kívül, tehat nem minden kompenzálható gyakorlással.
Ezen kívül ha már osztályozzák, akkor a fejlődést osztályozni a legjobbakkal szemben is igazságtalan, hiszen náluk kisebb a relatív fejlődés, vagy nem minden esetben mutatkozik meg.
@Túl sok felhasználó:
Nyugodtan osztályozzák, csak ne legyen belőle külön szopatás, aki tehetségtelen, de nem lóg, azt ne akarjak megbuktatni. Engem anno egyszer rajzból, egyszer technikából, egyszer pedig testnevelésből akartak megbuktatni. Egyiket sem lógtam, sőt vért izzadtam, hogy ne buktassanak meg, előbbi kettőlől nulla tehetséggel, utóbbinál erős részlehajlás is volt a tanár részéről (heti 5 alkalommal egyesületnél sportoltam mellette, de jópar gyakorlatból ügyetlen voltam emellett).
@drover(fanyul társa): Messze nem a kitűnő minősítésért menve, de hasonló problémában szenvedtem. A rajztanárok döntő többsége eddigi tapasztalatom szerint bukott művész, finomabban fogalmazva olyan művész, aki nem lett áttörően sikeres. A rajztanárom egy 50 körüli nő volt, imádta a rendes, copfos aranyos kislányokat, akik rendezetten ültek és szépen festettek. Utálta a hangos, rossz, rendetlen kisfiúkat, akik pacákat állítottak elő, mert nem volt érzékük az egészhez. Emiatt hatodikban azzal néztem szembe, hogy buktatni akar rajzból, míg más tárgyakból inkább hármas négyes voltam. Anyám közbenjárására megengedte, hogy javítsak, azzal, hogy művészettörténetből megtanulok jó sok mindent. Ezt meg is tettem, tudtam is a kérdéseit, mire kiváló pedagógusként a következő évben mindenkit azzal fenyegetett, hogy ha nem sikerül jó a rajza, akkor úgy járnak mint én, akinek az anyja könyörögte ki, hogy év végén javíthasson. A gimis rajztanárom még viccesebb volt: ő megnézte, hogy rajzolok, majd azt mondta, hogy "Látja fiatalember, valaki tehetséges rajzból valaki nem. Maga nem tehetséges. Ha rendesen itt van órákon és mindent szépen lerajzol, akkor megadom magának a hármast".
Önmagában az osztályzást károsnak tartom alsó tagozatban. Sokan mondják erre, hogy nincs lehetőség a lemaradók kiszűrésére, illetve azt, hogy a gyerekek is megfelelni, versengeni akarnak és ezt kell osztályozással értékelni. Nem kell. A gyerek versenghet ezen kívül is piros pontért vagy matricáért, dicséretért vagy egyébért.
Viszont demotiválni a rosszabban teljesítő gyerekeket, na azt lehet. Szerintem ez túl nagy ár azért, hogy magát a gyerekében kiteljesítő, belőle a kitűnőséget kihajtó anyuka boldog legyen. Ugyanez a véleményem a bizonyítvány kiposztolásáról is: ez magamutogatás, bezzeg az én gyerekem mentalitás.
Láttam többektől az ismerőseim körében is: zömében olyan emberek, akiknek ez a tökéletes család nyaral valami kurva drága helyen képei és tökéletes család biciklizik valahol képei között találhatók. Rég kimutatott dolog a közösségi média hatása az egyénre ebben a tekintetben (negatívan hat az egyénre, szorongást okozhat, hogy másnak milyen szép, tökéletes élete van, holott az enyémben hibák vannak - milyen szép, fiatal, gazdag, tökéletes testűek ezek az emberek, míg én ronda, öreg, szegény, kövér vagyok).
Szóval, ha a gyerekem kitűnő is lesz, akkor sem fogom kiposztolni a facebookra a bizonyítványát.
Én sem voltam sohasem kitűnő, ezt egy abnormális állapotnak tartom. Vannak (női) rokonaim, akik ezt elérték. Hogy miért abnormális? Mert irreális erőfeszítést tettek azért, hogy ezt el tudják érni (értsd: "szorgalmasak voltak" = valami később soha nem használt, felesleges marhaságot erőszakkal és jelentős időráfordítással tanultak meg, csak azért, hogy megfeleljenek). Ismerek olyan embert, aki világ életében nagyon jó (kitűnő vagy majdnem az) tanuló volt, aztán egyszer amikor beszélgettünk szomorúan mondta, hogy ő mindig kötelességének tartotta, hogy kitűnő legyen és a felsőoktatásban ez olyan erőfeszítésébe került, hogy emiatt rengeteg dolgot (bulik, pia, szex, szerelem) kihagyott vagy háttérbe helyezett, amit csak akkor tudott elérni. Mert akkor volt fiatal és elég gondtalan.
Az életben nem aszerint fognak mérni, hogy kitűnő voltál-e. Főként ezért irreális az az elvárás, ami a gyerekeket kitűnővé akarja tenni. Ezzel találkozik az is, hogy az iskola egy rakat felesleges, hülyeséget tanít meg neked (legalábbis itt kis hazánkban). Általános iskolában ez még viszonylag kevés, utána egyre nő a mennyisége. Az, hogy elolvass egy jó ifjúsági vagy gyerekregényt és azzal rákapj az olvasásra ezerszer fontosabb, minthogy Jókait vagy orosz ezeroldalasakat olvass kötelező olvasmányként. Az, hogy meglásd a logikát és a szépséget (amikor összeáll egy feladat megoldása a fejedben) a matematikában nem kell, hogy a valószínűségszámítást vagy integrálást tudjad.
@büdösbanya: "jogában áll büszkének lenni a teljesítményére" Igen, ha a gyerek posztolja, az egy dolog. Itt arról van szó, hogy a szülő posztolja.
"A posztban sok helyen olvashatjuk, hogy beszélgessünk a gyerekről a bizonyítványról, a mögötte álló teljesítményről, az okokról, stb. Nos, szerintem ez nem a szülő dolga". Már, hogy a fenébe ne lenne az, pontosan azért, amit leírsz. Nem tökéletes világban élünk. Az oktatás és a szociális szféra nagyon jelentős része az alacsony bérek miatt kontraszelektált, nem optimális képességű emberek tanítanak, mivel elhagyják a pályát más, jobban fizető munkák miatt. Nem akarok itt nagyon részletesen (szak)politizálni, de az elmúlt akár 10, akár 30 év változásai sem ebbe az irányba mutattak. Állítólag a KLIK és a szakképzési centrumok létrehozása és az oktatás "elvétele" az önkormányzatoktól azzal a "jószándékú" ötlettel született meg, hogy a színvonal emelkedjen egyes helyeken, ne alakuljanak ki gettó iskolák, amelyekbe lényegében senki sem akarja íratni a gyerekét. A probléma az, hogy az egységesítés, az egységes finanszírozás pont lefele mozgatta a rendszert: az így is szar, leszakadt térségekben levő iskolákba továbbra sem ment senki tanítani, valamint a cigánygettós iskolákból továbbra is elvitték a gyerekeket. A jogalkotó azt próbálja elérni, hogy rohadt állampolgár, kuss a neved, röghöz vagy kötve, csak a körzeti iskolába veszik fel a gyereked. (Persze a magyar okos és kitrükközi ezt is, máshova jelenti be a gyereket).
Szóval jobb nem nagyon lett, a tanárok se lettek sokkal jobbak. Mivel az egész egy olyan rendszer, amiben te veszel igénybe egy közszolgáltatást az állam és ebben az esetben meghosszabbított keze, a tanárok sem igazán foglalkoznak azzal, hogy milyen a visszajelzés, amit adsz. Tehát a tanárt nem fogja nagyon érdekelni se a te, se Misike visszajelzése a munkáját illetően (kivéve, ha van annyi hivatástudata, ez esetben tisztelet neki).
Így a vége az, hogy a tanár nem fogja megbeszélni a gyerekeddel, hogy miért kapott rosszabb-jobb jegyet, így neked kell mint szülőnek.
Készségtárgyból osztályozni a legnagyobb baromság. "Részt vett" és kész. ha egy gyereknek olyan a hangja mint a szamárordítás, vagy nem tud rendes almát rajzolni, akkor miért kell büntetni egy elbaxott bizonyítvánnyal?
@gabardin: Annyira egyetértek! Miért baj, ha büszke vagyok a kitűnő bizire? Megdolgozott érte a gyerek, de én mint anyuka, aki gyakorolt vele, magyaráztam, ha nem volt elég az iskolai magyarázat, vígasztalta és bátorította, ha kellett, én is dolgoztam érte. Ugye nem baj, ha örölünk a jegyeknek? Néha az az érzésem, már-már elvárt, hogy pironkodjak, a kitűnő miatt, húzzuk meg magunkat. Szerintem meg ez a dicsőség, és nem a közepes bizonyítvány.
@acycloren: Akkor most ismétlem magam: minden tárgyat osztályozzanak, minden tárgyat vegyenek a tanárok komolyan. Az a lényege az általános iskolának (és tulajdonképpen a gimnáziumnak is), hogy a gyerek mindenből tanuljon egy kicsit. Ha harmadikos korában eldönti, hogy nem érdekli a rajz, akkor nyugodtan szarjon bele, de számoljon azzal, hogy rossz jegyet kap belőle. Viszont ha valamikor rajzzal szeretne foglalkozni, akkor legyen egy reális képe arról, hogy elég-e a teljesítménye.
@Dorinda41: Szerintem meg igenis osztályozzák a keszségtárgyakat. Ha benne van az órarendben, ha van belőle tanterv, ha van követelmény, akkor igenis értékeljék. De ne úgy, hogy mindenki ötös belőle, mert nekem is ötösöm volt rajzból, de még a ceruzát se tudom rendesen megfogni. Úgy semmi értelme.
Az, hogy demotivaló a gyereknek, hogy nem kitűnő tanuló, az egy nevetséges érv. Ez alapján aki hármas matekból, az meg egyenesen depressziós. Viszont aki csak az ilyen tantárgyakból jó, az is kapjon pozitív értékelést a teljesítményéről, különben sose jön rá, hogy ő szívesen lenne mondjuk szakács.
@büdösbanya: Itt az a probléma, hogy nem az büszke, aki az eredményt elérte, hanem a szülei.
A részletes értékelés az iskola részéről a gyerek felé tényleg szükséges lenne. De ha ilyen nincs, akkor még mindig jobb, ha a szülő beszélget erről a gyerekkel, minthogy senki ne tegye ezt meg.(Persze csak egy bizonyos kor alatt. Ha középiskolás koromban anyám neki állt volna magyarázni, hogy a történelem simán lehetne négyes helyett ötös, ha többet tanulnék, akkor kb. azt a választ kapta volna tőlem, hogy "tudom, de leszarom".)
Utolsó kommentek:
Nancsibacsi 2019.06.21. 21:50:16
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
Nancsibacsi 2019.06.21. 21:42:23
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2019.06.21. 16:59:36
Nagyon szép és értelmes döntés ez az emelt szintű testnevelés!
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
Yossarian_M 2019.06.21. 13:43:01
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
Feaky D 2019.06.21. 08:35:51
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
Túl sok felhasználó 2019.06.20. 16:45:30
A másik meg, hogy minden, MINDEN készségtárgy. Ha valaki nagyon hülye a matekhoz, akkor az sose fogja megtanulni a deriválást. Ha nem tudsz dátumokat megjegyezni, sok esélyed történelemből nincs. Az irodalom is csak addig szorgalom kérdése, amíg olvasnod kell és magolnod. Amint neked kell valamit írni, rögtön képbe jön a tehetség.
Szóval osztályozzanak nyugodtan mindent, azt az irreális hülyeséget, hogy valaki mindenből ötös, azt meg hagyjuk a fenébe. Ha Juliska matekból jó de testnevelésből csak kettes, akkor Jancsi nem fog irigykedni, mert ő meg rajzból és technikából ötös, viszont matekból hármas.
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
2019.06.20. 14:54:03
"A rajztanárom egy 50 körüli nő volt, imádta a rendes, copfos aranyos kislányokat, akik rendezetten ültek és szépen festettek. "
Valószínűleg ő is ilyen volt, és épp ezért bukott meg, mint művész. A tehetséges művészek nem ilyenek, jó, persze megtanulnak festeni, de utána nem a tökéletes, de szagtalan, steril képeikkel fognak befutni, és nem fognak az álszentek szemében példás életet élni.
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
2019.06.20. 14:49:05
Én is hasonló utat jártam be, rossz tanuló voltam, majd az első és egyetlen kitűnő bizonyítványom az érettségi volt. Nálunk pedig otthon elvárás volt az 5-ös, ezért fekete bárany voltam (nem csak emiatt), utólag nézve ez jó volt így, már nem az elvárás, hanem hogy nem teljesítettem.
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
2019.06.20. 14:45:01
Annak sincs értelme minden esetben. Mert egyrészt nem minden fejleszthető, pl. rossz hanggal el lehet jutni valameddig, de erősen korlátos, ahogy remegő kézzel is a rajz, másrészt nem minden gyakorolható tanításon kívül, tehat nem minden kompenzálható gyakorlással.
Ezen kívül ha már osztályozzák, akkor a fejlődést osztályozni a legjobbakkal szemben is igazságtalan, hiszen náluk kisebb a relatív fejlődés, vagy nem minden esetben mutatkozik meg.
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
2019.06.20. 14:40:26
Nyugodtan osztályozzák, csak ne legyen belőle külön szopatás, aki tehetségtelen, de nem lóg, azt ne akarjak megbuktatni. Engem anno egyszer rajzból, egyszer technikából, egyszer pedig testnevelésből akartak megbuktatni. Egyiket sem lógtam, sőt vért izzadtam, hogy ne buktassanak meg, előbbi kettőlől nulla tehetséggel, utóbbinál erős részlehajlás is volt a tanár részéről (heti 5 alkalommal egyesületnél sportoltam mellette, de jópar gyakorlatból ügyetlen voltam emellett).
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
MEDVE1978 2019.06.20. 14:17:56
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
MEDVE1978 2019.06.20. 14:09:33
Viszont demotiválni a rosszabban teljesítő gyerekeket, na azt lehet. Szerintem ez túl nagy ár azért, hogy magát a gyerekében kiteljesítő, belőle a kitűnőséget kihajtó anyuka boldog legyen. Ugyanez a véleményem a bizonyítvány kiposztolásáról is: ez magamutogatás, bezzeg az én gyerekem mentalitás.
Láttam többektől az ismerőseim körében is: zömében olyan emberek, akiknek ez a tökéletes család nyaral valami kurva drága helyen képei és tökéletes család biciklizik valahol képei között találhatók. Rég kimutatott dolog a közösségi média hatása az egyénre ebben a tekintetben (negatívan hat az egyénre, szorongást okozhat, hogy másnak milyen szép, tökéletes élete van, holott az enyémben hibák vannak - milyen szép, fiatal, gazdag, tökéletes testűek ezek az emberek, míg én ronda, öreg, szegény, kövér vagyok).
Szóval, ha a gyerekem kitűnő is lesz, akkor sem fogom kiposztolni a facebookra a bizonyítványát.
Én sem voltam sohasem kitűnő, ezt egy abnormális állapotnak tartom. Vannak (női) rokonaim, akik ezt elérték. Hogy miért abnormális? Mert irreális erőfeszítést tettek azért, hogy ezt el tudják érni (értsd: "szorgalmasak voltak" = valami később soha nem használt, felesleges marhaságot erőszakkal és jelentős időráfordítással tanultak meg, csak azért, hogy megfeleljenek). Ismerek olyan embert, aki világ életében nagyon jó (kitűnő vagy majdnem az) tanuló volt, aztán egyszer amikor beszélgettünk szomorúan mondta, hogy ő mindig kötelességének tartotta, hogy kitűnő legyen és a felsőoktatásban ez olyan erőfeszítésébe került, hogy emiatt rengeteg dolgot (bulik, pia, szex, szerelem) kihagyott vagy háttérbe helyezett, amit csak akkor tudott elérni. Mert akkor volt fiatal és elég gondtalan.
Az életben nem aszerint fognak mérni, hogy kitűnő voltál-e. Főként ezért irreális az az elvárás, ami a gyerekeket kitűnővé akarja tenni. Ezzel találkozik az is, hogy az iskola egy rakat felesleges, hülyeséget tanít meg neked (legalábbis itt kis hazánkban). Általános iskolában ez még viszonylag kevés, utána egyre nő a mennyisége. Az, hogy elolvass egy jó ifjúsági vagy gyerekregényt és azzal rákapj az olvasásra ezerszer fontosabb, minthogy Jókait vagy orosz ezeroldalasakat olvass kötelező olvasmányként. Az, hogy meglásd a logikát és a szépséget (amikor összeáll egy feladat megoldása a fejedben) a matematikában nem kell, hogy a valószínűségszámítást vagy integrálást tudjad.
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
MEDVE1978 2019.06.20. 13:02:28
"A posztban sok helyen olvashatjuk, hogy beszélgessünk a gyerekről a bizonyítványról, a mögötte álló teljesítményről, az okokról, stb. Nos, szerintem ez nem a szülő dolga". Már, hogy a fenébe ne lenne az, pontosan azért, amit leírsz. Nem tökéletes világban élünk. Az oktatás és a szociális szféra nagyon jelentős része az alacsony bérek miatt kontraszelektált, nem optimális képességű emberek tanítanak, mivel elhagyják a pályát más, jobban fizető munkák miatt. Nem akarok itt nagyon részletesen (szak)politizálni, de az elmúlt akár 10, akár 30 év változásai sem ebbe az irányba mutattak. Állítólag a KLIK és a szakképzési centrumok létrehozása és az oktatás "elvétele" az önkormányzatoktól azzal a "jószándékú" ötlettel született meg, hogy a színvonal emelkedjen egyes helyeken, ne alakuljanak ki gettó iskolák, amelyekbe lényegében senki sem akarja íratni a gyerekét. A probléma az, hogy az egységesítés, az egységes finanszírozás pont lefele mozgatta a rendszert: az így is szar, leszakadt térségekben levő iskolákba továbbra sem ment senki tanítani, valamint a cigánygettós iskolákból továbbra is elvitték a gyerekeket. A jogalkotó azt próbálja elérni, hogy rohadt állampolgár, kuss a neved, röghöz vagy kötve, csak a körzeti iskolába veszik fel a gyereked. (Persze a magyar okos és kitrükközi ezt is, máshova jelenti be a gyereket).
Szóval jobb nem nagyon lett, a tanárok se lettek sokkal jobbak. Mivel az egész egy olyan rendszer, amiben te veszel igénybe egy közszolgáltatást az állam és ebben az esetben meghosszabbított keze, a tanárok sem igazán foglalkoznak azzal, hogy milyen a visszajelzés, amit adsz. Tehát a tanárt nem fogja nagyon érdekelni se a te, se Misike visszajelzése a munkáját illetően (kivéve, ha van annyi hivatástudata, ez esetben tisztelet neki).
Így a vége az, hogy a tanár nem fogja megbeszélni a gyerekeddel, hogy miért kapott rosszabb-jobb jegyet, így neked kell mint szülőnek.
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
gabardin 2019.06.20. 11:05:17
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
drover(fanyul társa) 2019.06.20. 09:36:43
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
Bartush 2019.06.20. 05:34:13
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
Túl sok felhasználó 2019.06.19. 23:31:13
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
Túl sok felhasználó 2019.06.19. 23:24:27
Az, hogy demotivaló a gyereknek, hogy nem kitűnő tanuló, az egy nevetséges érv. Ez alapján aki hármas matekból, az meg egyenesen depressziós. Viszont aki csak az ilyen tantárgyakból jó, az is kapjon pozitív értékelést a teljesítményéről, különben sose jön rá, hogy ő szívesen lenne mondjuk szakács.
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
Túl sok felhasználó 2019.06.19. 23:16:14
A részletes értékelés az iskola részéről a gyerek felé tényleg szükséges lenne. De ha ilyen nincs, akkor még mindig jobb, ha a szülő beszélget erről a gyerekkel, minthogy senki ne tegye ezt meg.(Persze csak egy bizonyos kor alatt. Ha középiskolás koromban anyám neki állt volna magyarázni, hogy a történelem simán lehetne négyes helyett ötös, ha többet tanulnék, akkor kb. azt a választ kapta volna tőlem, hogy "tudom, de leszarom".)
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!
Bambano 2019.06.19. 18:39:34
Bejegyzés: Kitűnő lett a gyerekem, posztolom is rögtön a bizonyítványát!